A Forma–1 (rvidtve: F1) az egylses autversenyek legmagasabb kategrija. Tbb llomsbl, Grand Prixbl (Nagydjbl) ll versenysorozat, melyeket erre a clra kialaktott zrt, szilrd burkolat plykon rendeznek. Ennek eredmnyekppen vente kt vilgbajnokot avatnak, egy egynit, s egy konstruktrit (csapatvilgbajnoksg). Az autk a versenyek alatt gyakran elrik a 300 km/h sebessget a 750 lers, tbb mint 19 000 msodpercenknti fordulatra kpes V8-as 2,4 literes motorok segtsgvel.
Elzmnyek:
| v |
Esemnyek |
| 1894 |
Els verseny Franciaorszgban |
| 1906 |
Els Francia Nagydj; nyertese Szisz Ferenc, a Renault magyar szrmazs versenyzje. |
| 1921 |
Els Olasz Nagydj |
| 1922 |
A 2 literes hatr bevezetse az els nemzetkzileg rvnyes szably |
| 1925 |
Els Belga Nagydj |
| 1926 |
Lkettrfogat cskkentse 1,5 literre. Els Brit s Nmet Nagydj |
| 1928 |
Nincs fels lkettrfogat-hatr |
| 1929 |
Els Monaci Nagydj |
| 1934 |
Kocsik megengedett legnagyobb slya 750 kg |
| 1934-39 |
A Mercedes-Benz s az Auto Union dominl |
| 1938 |
Dick Seaman megnyeri a Nmet Nagydjat |
| 1945 |
Hbor utni els verseny |
| 1946 |
Nemzetkzi irnyt testletek Fdration International de I'Automobile nven egyeslnek |
| 1947 |
jrlesztsek vben az Alfa Romeo dominl |
| 1948 |
Bevezetik az j Formula 1-et: srtvel (kompresszorral) 1,5 liter, anlkl 4,5 liter a fels hatr. Megjelenik a Maserati s az j Ferrari mrka. Achille Varzi meghal a Svjci Nagydjon. Sikerei ellenre az Alfa gazdasgi okokbl kiszll. |
| 1949 |
Juan Manuel Fangio eurpai debtlsa. Bemutatjk a balsorsra tlt BRM V16-os kocsit. | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
